1. )Pírkadat.
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású tizenhárom kötetes regényfolyam hatodik kötetében Pierre de Siorac márki, aki hűségével, bátorságával, leleményességével többször kitüntette magát a király szolgálatában, IV Henrik egyik legfőbb bizalmasává válik és kényesebbnél kényesebb megbízatásokat kap tőle. A királynak szüksége is van talpraesett és rettenthetetlen hősünk segítségére, hiszen hiába ismerte el III. Henrik még halála előtt törvényes örökösének, erőszakkal kell elfogadtatnia magát országában. IV Henrik ádáz ellenségei, a vakbuzgó, dölyfös Guise-ek, a pártütő nagyurak, az ármánykodó jezsuiták, az országra törő spanyolok ellen – hol nyílt sisakkal, hol összeesküvő módjára – harcolva a márkinak ismét izgalmas kalandokban van része, míg végre megszületik a békét megszilárdító nantes-i ediktum. Közben lovagiasságával elnyeri a kis Guise hercegné kegyeit, s persze több más főrangú hölgyet és tűzrőlpattant szolgálólányt is sikerrel ostromol.
2. ) Gyermek király.
IV. Henrik meggyilkolása megrázza az egész országot, gyilkosa kivégzésére szinte egész Párizs kíváncsi. A király halálával Medici Mária (Henrik felesége) lesz az uralkodó, mint régens, akinek első dolga a király által létrehozott kormányzótanács (benne királyi hercegek, főrendek, marsallok) mellett egy titkos tanács létrehozása.
Ennek tagjai név szerint: Dolé főügyész (aki a kormányzó királyné ügyvédje), Cotton atya (a jezsuita szerzetes), a pápai nuncius, a spanyol nagykövet, Leonora Galigai (a királyné dajkájának lánya), és Concino Concini (Leonora férje, olasz nemes, akit otthon felhúznának az első fára a viselt dolgai miatt).
Ez az állapot persze minden igaz franciát feldühít, nincsenek ezzel másként Siorac-ék sem. Egy ebédnél, amire l’ Estoile (Siorac márki barátja) is hivatalos kiderül, hogy még ez a tanács sem az igazi, mivel a királyné minden ülés után tanácskozik Doléval, Leonorával és Concinival, és az ő véleményükhöz igazodva gyakran megváltoztatja a tanács döntését, de a háromból csak Leonora számít, mert ő az igazi kegyenc, akinek korlátlan hatalma van az ostoba királyné felett.
Mindezeknek köszönhetően az anyakirályné és Lajos között a viszony nem túl jó, mondhatni utálják egymást, mivel a királyné félti korlátlan hatalmát. Ráadásul a királyné elég népszerűtlen saját alattvalói szemében, ezért Lajos népszerűsége mögé szeretne bújni, miközben nem győzi hangoztatni, hogy Lajos alkalmatlan az uralkodásra.
Lajost 9 évesen megkoronázzák Reimsben, ahová Siorac márkit, Siorac lovagot, és La Surie-t is meghívják. A koronázás után Guise hercegné magához hivatja „ keresztfiát” Siorac lovagot, és elmondja neki, hogy Saint-Régis márki vissza szeretne vonulni, és mivel rokonságban áll a Guise házzal így nekik szeretné eladni hivatalát (ami nem más, mint a „ király belső szolgálatára kirendelt első nemes” ) potom 100. 000 frankért.
Visszatérve Párizsba megkötik az üzletet Saint-Régis márkival, így Siorac beköltözik a hivatallal járó louvrei lakosztályába, amit a Guise hercegnőtől kapott bútorokkal rendez be. Amikor bemutatják XIII. Lajosnak, az meglehetősen hűvösen fogadja, de Héroard doktortól megtudja, ez csak álca, mivel a király környezetében besúgók vannak, és rögtön eltávolítják a közeléből azt, akit kedvel.
A következő évek a hatalom megszerzéséről (a trónörökös), illetve annak megtartásáról (az anyakirályné) szólnak, s talán mondanom sem kell, az ifjú Siorac is ott van minden fontosabb eseménynél – mint a leendő uralkodó tántoríthatatlan híve.
3. )Szenvedélyes szeretet.
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam ötödik kötetében Robert Merle részletesen és történelmileg hitelesen, színesen és lebilincselően tudósít III. Henrik tizenöt éves uralkodásának második feléről, a Katolikus Liga két vezetőjének, Henri és Louise de Guise hercegeknek a meggyilkolásáról, a király és a trónörökösül jelölt Navarrai Henrik kibéküléséről, Párizs ostromáról, az iszonyú párizsi éhínségről s végül annak az egységes országnak a megszületéséről, amelyet a mai világ Franciaországként ismer. És ezeknek a világfordító eseményeknek szemtanúja és részese a minden kalandra kapható, minden veszedelmes küldetésre vállalkozó Pierre de Siorac, III. Henrik orvosa és titkos „ ágense”.
A történelmi és irodalmi fordulatokban bővelkedő, remekbe szabott, amúgy is sodró lendületű regényt középkoriasan hátborzongató epizódok, valamint szenvedélyes természetű és nem éppen szigorú erkölcsű hősünk újabb szerelmi kalandjai élénkítik-gazdagítják.
4. ) Libben a szoknya
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam hetedik kötetében, amelyben immár Siorac márki fia játssza a főszerepet, egyre csak libben, röpül a szoknya. Nem csoda, hiszen az ifjú Sioracról elmondhatjuk, hogy nem esett messze alma a fájától, éppoly szenvedélyes és gáláns, kalandvágyó és bátor, eszes és nemes lelkű mint édesapja. A kor pedig IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendeje, az 1607-től 1610-ig terjedő időszak is mintha a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, táncjátékok, lépten-nyomon szerelmi kalandokat hajszoló donjuanokkal, ledér főrangú hölgyekkel, felszarvazott, mégis elnéző férjekkel találkozik az ember a bálok forgatagában. De a csillogó felszín kegyetlen, véres valóságot takar: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal pusztítják a protestánsokat, az országon kívül a Habsburgok egyeduralmi törekvéseivel kell szembeszegülnie.
5. )Az élet rózsái
Miután Lajos visszaszerzi trónját a száműzött miniszterek helyére visszahívja a „ szakállasokat” és hű embereit is kitünteti, így Siorac lovagot is, akiből szavazati jog nélküli tanácsost csinál az államtanácsban.
Valamint érdemei elismeréséül neki adományozza az Orbieu grófja címet, de hogy ne csak az „ üres” címet viselje, ráadásként még 200 000 frankot is ad, hogy a birtokot is megvegye és rendbe hozassa.
Amit Siorac – miután apja és La Suire lovag szemrevételez és jó vételnek tart –, meg is vesz , bár az apja visszaélésre utaló nyomokra bukkan, amivel a birtok intézőjét gyanúsítják (s akivel később lesz még gondja).
Hősünk ezek után felfogadja az özvegy Orbieu grófné titkárát, aki rajong a vidéki életért, és teljesen megbízható. Majd egy hetet tölt uradalmában. Ez idő alatt bejárja a birtokot és megmutatja magát embereinek (akik szemmel láthatóan alultápláltak, és sokan nyomorékok a nehéz munka miatt).
Visszatérve Párizsba „ keresztanyja” Guise hercegné magához hivatja, és elégedettségét fejezi ki fia új címe és birtoka miatt, de egyben aggodalmát is, mivel legkisebb fia felszarvazta a frissen nősült Luynest (aki egyébiránt Lajos kegyence), akinek a nejébe a király is szerelmes volt a maga módján, és most tart a megtorlástól.
Miután Pierre megnyugtatja, hogy megtorlástól sem a férj, sem az uralkodó részéről nem kell tartani, ismét felvetődik a régi nóta, neki is nősülnie kéne, de az ifjú Siorac már a gondolattól is „ rosszul lesz”.
Közben Richelieu bíboros Bloise-ban azon dolgozik, hogy kibékítse Lajost az anyakirálynéval, de mivel ez azt jelentené, hogy a királynéval ő is visszatér Párizsba, és kitúrhatja a nagy kegyben álló, ám politikailag teljesen analfabéta Luynest, ezért az elintézi, hogy Richelieu-t Avignonba száműzze a király.
Orbieu gróf március végén visszatér birtokára, és parasztjaival kijavíttatja az utakat a saját költségén vett kővel és, hogy legyen elég munkáskéz, csalinak ingyen kaját ajánl fel a parasztoknak.
De mit csinál mindeközben az ifjú király? Mennyire nő fel a feladathoz? Sikerül teljesen függetleníteni magát anyjától? És ami sokkal fontosabb, mennyire képes összefogni a széthúzó arisztokráciát, ellensúlyozni a különböző vallási irányzatokat?
A válaszokat a következő részekben kapjuk meg, egyvalamiben azonban teljesen biztosak lehetünk: Pierre Emmanuel de Siorac továbbra is hűségesen szolgálja királyát.
A könyvek szép állapotúak és akár ajándékozhatóak is.
Jelenlegi ára: 15 000 Ft
Az aukció vége: 2019-06-16 17:38 .
Megjegyzés küldése